A Ráckevei-Duna bal partján, a Pesti-síkságon fekszik a budapesti agglomerációban. A fővárostól 17 km-re délre, az M0-s, a Budapest-Baja 510-es számú út, a H6-os HÉV és a 150-es számú Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonal mentén terül el, melyeknek két-két megállója van a városban: Dunaharaszti felső megállóhely és Dunaharaszti külső HÉV-állomás illetve Dunaharaszti vasútállomás és Dunaharaszti alsó megállóhely. Határos települések: Budapest (észak), Alsónémedi (délkelet), Taksony (dél), Szigetszentmiklós (nyugat) ez utóbbi természetes határ is, melyet a Ráckevei-Duna képez. Innen indul a Duna–Tisza-csatorna.

A terület már a bronzkor óta lakott. A római korban egy kereskedelmi út vezetett át a térségen. A IV. században a határok védelmével megbizott légióknak egy táborhelye volt itt, melyet Contraaquincumnak is neveztek. E táborhely Diocletianus császárnak 293-ban kiadott rendeletére épült és a IV. század végéig állt fenn.

Dunaharaszti, Haraszti nevét 1229-ben említik először az oklevelek Haraszti néven.

1270-ben V. István Taksony faluval és Ráda pusztával együtt, melyek azelőtt Lóránd nevű birtokosé voltak, a margitszigeti apácáknak adományozta.

A 14. században az Imregi család birtokába, e család kihaltával 1453-ban a helység felét a Gecseiek nyerték adományul. 1482-ben Gecsei Esthre Kálmány felét Nagylucsei Orbán győri püspöknek adta el.

A török hódoltság alatt elpusztult, 1690-ben az elhagyott és lakatlan helyek között említették. Csak 1694-ben kezdett ismét benépesülni, ekkor Ráday Gáspár volt a birtokosa, aki hatodrészét Forster Kristófnak, hatodát pedig Semléki Ádámnak adta zálogba. 1701-ben pedig Koroncsay János és Battik Péter bírtoka volt.

Közvetetlenül a szatmári békekötés után németek telepedtek le a helységbe, 1737-ben már német lakosai voltak és ekkor a báró Laffert család birtoka volt. Az 1754 évi vármegyei nemesi összeírás szerint báró Laffert Nándor Antal örökösei voltak a helység földesurai. A Laffert család 1864-ig volt itt birtokos, ekkor a birtokot Földváry Móricz vásárolta meg.

Petőfi Sándor két alkalommal, 1841 áprilisának első felében, illetve 1845. július 15-én rövid ideig a községben tartózkodott.

Fellendülését a HÉV-vonal kiépítésének köszönheti (19. század vége). Ekkortól üdülőhely, gyorsan polgárosodott, gyárak épültek. 1900-tól hívják Dunaharasztinak, korábbi neve Haraszti volt.

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Kispesti járásához tartozott.

1910-ben 3861 lakosából 3845 magyar volt. Ebből 3428 római katolikus, 249 református, 118 izraelita volt.

1956-ban földrengés volt a településen.

Dinamikus fejlődésének érdemeként 2000-ben városi rangot kapott.

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,6%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 1,2% cigánynak, 5,5% németnek, 0,5% románnak mondta magát (17% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,7%, református 9,6%, evangélikus 1,4%, görögkatolikus 0,9%, felekezeten kívüli 18,4% (35,4% nem nyilatkozott).^[3]

• Polgármesteri Hivatal épülete (19. század elején, klaklasszicista stílusú) Kép (dunaharaszti.hu)
• A „Granárium” épülete (1716-ban épült, barokk stílusban) műemlék, felújítva 2010–11-ben Kép (laffert.dunaharaszti.hu)
• Katolikus templom (1903-ban épült, neogótikus stílusban, Szent István tiszteletére) Kép (dunaharaszti.hu)
• A templomkertben áll az 1716-ban készült Nepomuki Szent János-szobor Kép (dunaharaszti.hu)
• A Kálvária-kápolna (1762-ben a taksonyi és a haraszti lakosok közös erővel emelt kápolnája, 2012-ben felújítva) Kép (dunaharaszti.hu)
• Turul-szobor^[4]

• Itt született 1857. november 26-án Festetics Andor színész, színházigazgató, író, műfordító
• Itt született 1890. június 24-én erdőbaktai Baktay Ervin festőművész, művészettörténész, orientalista, asztrológus, író, fordító
• Itt halt meg 1909. szeptember 6-án Bartal Antal klasszika-filológus, az MTA tagja
• Itt született 1922. március 6-án Zelenák Crescencia grafikus, tanár, bélyegtervező
• Itt született 1927. október 9-én Tornai József költő
• Itt született 1930. augusztus 4-én Pintér Tamás író, újságíró, '56-os forradalmár

•  Haukipudas, Finnország
•  Vízkelet, Szlovákia
•  Bad Mitterndorf, Ausztria
•  Altdorf bei Nürnberg, Németország
•  Gela, Olaszország
•  Alsórákos, Románia
•  Bihács, Bosznia-Hercegovina
•  Eszék, Horvátország
•  Klaipéda, Litvánia
•  Ohrid, Macedónia
•  Magyarkanizsa, Szerbia

Tervezett partnervárosi kapcsolatok:

•  Göteborg, Svédország
•  Krakkó, Lengyelország
•  Olmütz, Csehország
•  Tvardica, Bulgária
•  Versailles, Franciaország
•  Sepsiszentgyörgy, Románia

1. ↑ Dunaharaszti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
2. ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
3. ↑ Dunaharaszti Helységnévtár
4. ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.

• Dunaharaszti város honlapja
• DunaharasztiMa
• Térkép Kalauz – Dunaharaszti
• Légifotók Dunaharasztiról
• Dunaharaszti Anno - Dunaharaszti történelme képeken

Kategória: 

• Dunaharaszti

 

Súgó Még nincs hozzászólás.