Menü
     
Háttérzene

Händel: Halleluja

Dunaharaszti

Szent Cecília Kórus

Vezényel: Nagy István kántor-karnagy

Orgonán kísér: Fonyódi Tivadar

     
Virágvasárnap

 

Virágvasárnap – Jézus szenvedéstörténetének kezdete | ma7.sk

      

  Virágvasárnap

 

      a Nagyhét kezdete

        

 

A keresztény világban a húsvét a legfontosabb ünnepek egyike, hiszen a hívők ekkor emlékeznek meg arról, hogy Jézus a megfeszítése utáni harmadik napon . A húsvét előtti vasárnap is igen jelentőségteljes időpont a nagyvilág legtöbb keresztény közössége számára. 

 

Az evangéliumokban olvashatunk arról, hogy Jeruzsálem lakói milyen nagy örömmel fogadták a városukba visszatérő Jézust. Az emberek levették a felsőruháikat és arra az útra terítették, ahol Krisztus és a tanítványai közeledtek. Mások virágokat hintettek a földre, vagy ágakat vágtak le a fákról. Szerte a  sok helyen nem is virágvasárnapnak, hanem a győzelmet és a diadalmat jelképező pálma vasárnapjának hívják ezt az ünnepet. Az elnevezés valószínűleg János evangélista feljegyzéseire vezethető vissza, hiszen ő megemlíti, hogy a jeruzsálemiek pálmaágakat is felhasználtak az út lefedésére. A húsvét előtti hetedik nap a nagyhét kezdetét is jelenti.

A Messiás érkezése

A hagyományok szerint Jézus az Olajfák hegye felől közelítette meg Jeruzsálemet, ahol a helybeliek nagy lelkesedéssel fogadták. A Megváltó kerülte a fényűzést, nem valamilyen drága paripa hátán, hanem egy szamáron érkezett a városba, ahol nagy volt a feszültség, mert sokan azt gondolták, hogy a Messiás felszabadítja az itt élőket a rómaiak uralma alól. 
Jeruzsálemben valószínűleg már a IV. században is élt a pálma vasárnap hagyománya, a távolabbi keresztyén vidékekre pedig a Szentföldről hazatérő zarándokok vitték el.
 
Ezen a napon gyönyörűen feldíszítették a templomokat. Népszerűvé váltak a templomon kívüli összejövetelek, a körmenetek is. Az sem okozott gondot, hogy a legtöbb európai országban nem nőnek pálmák. Az ünnepség tavaszra esik, amikor már földrészünk legtöbb területén zöldellnek a fák. 

Éppen ezért pálmaágak helyett az egyes országokra jellemző növényekkel díszítették fel a szent helyeket vagy a körmenetek útvonalát. A hívők rügyező ágakat tartottak a kezükben, majd miután a papjuk megáldotta azokat, úgy mentek együtt be a templomba, ahogy egykor Jézus is bevonult Jeruzsálembe. Európában a VI. századtól kezdve terjedt el ez a szép szokás.
 
Hazai hagyományaink
 
A régi időkben a hívők az ünnep előtti szombaton kimentek a környező erdőkbe barkát szedni. Az ünnephez számos szép szokás és hagyomány kapcsolódik. Göcsejben például a fiúk fekete zsákot kötöttek a fejükre, amit szépen feldíszítettek, a lányok viszont fehér koszorút hoztak magukkal, és az iskolából kettes sorokba rendeződve, énekelve vonultak ki a faluból. Uzsonnára tojást vittek magukkal, amelyet kint, a határban ettek meg közösen. A hívők akkor is énekeltek, amikor a barkaágakkal elindultak vissza, a templom felé. Az épületet általában háromszor kerülték meg. A barkát országrészenként más néven ismerték. Elterjedt megnevezése volt még a cicaberke, a cicaméce, de a székelyek pimpónak, Torockó környékén pedig fűzfaciculának hívták.

Barka - Google-keresés
E növényt már a kereszténységet megelőző időkben is tisztelték. Úgy vélték, egyaránt orvosságot jelent a test és a lélek bajaira is. Gyógyszert készítettek belőle, és a népi varázslatok során a rontást is barkával hárították el. Van, aki jósolni próbált a segítségével, míg mások biztosra vették, hogy a barkaág megvédi őket a jégeső vagy a villámcsapás ellen.
Az ágakat a pap megszentelte, majd pedig odatámasztották őket a templom falához. A körmenetre indulók másnap innen vették el az ágakat.
A palócok szerint virágvasárnapon ér véget a tél. Ilyenkor szalmabábot készítenek, amit kivisznek a falu közelébe és elégetik. Ha patak van a közelben, akkor annak a vizébe dobják a telet jelképező bábut. A Nyitra vidékén az ilyen szertartások után a legszebb ruhájukba öltözött leányok fűzfaágakat díszítettek fel és sorba járták a házakat. Megcsapkodták velük fiatalabb társaikat, és biztosra vették, hogy ettől azokra majd bőséges gyermekáldás vár.
Talán a régi termékenységi szertartások emléke élt abban a matyóföldi szokásban, hogy az eladó sorba kerülő lányokat virágvasárnap jelképesen megverték a barkaágakkal. Azt remélték, hogy így gyorsan férjhez fognak menni. Nyírvásáron a családfő alighanem az ág varázserejére gondolhatott, amikor párszor hátba verte vele a gyermekeit. Bizonyára arra számított, hogy ez oltalmat jelent majd számukra a következő esztendőben.
 
Nárcisz - Google-keresés
Hasonlóan a Szent György-napi szokásokhoz, a régi magyarok virágvasárnap is megpróbálták elhárítani a boszorkányok cselszövéseit. A megszentelt barkával a teheneket védték. Az ágat felakasztották a mestergerenda mellé, így a boszorkány nem tudta elvenni a tehenek tejét. Az állatokkal kapcsolatos az a szokás is, hogy Palócföldön az ostor nyelét is betették szentelésre az ágak közé. Így ugyanis sokkal jobban húzott a szekér elé befogott ló.

Bizonyára mindenki ismeri, és gyerekkorában maga is énekelte a Bújj-bújj zöld ág játék kedves dalocskáját. Ez az ének is a magyar virágvasárnapi hagyományokhoz kapcsolódik. Tavasszal nagyon sokan gondoltak a szerelemre, a házasságra. Az Alföldön a legények az ünnep előtti szombaton csak igen későn tértek nyugalomra. Amikor már az emberek többsége aludt, a házasodó sorban lévő fiúk lóval és ekével odamentek a lányos házak elé, ahol egy barázdát szántottak az udvarba, vagy a kertbe és ebbe virágmagokat hintettek.

Gyertyák, mécsesek, gifek, képek, Candles, Kerzen, Свечи, キャンドル 2 - Gifek, képek

 

Szólj hozzá te is!
Név:
E-mail cím:
Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet.
Írd be a fenti szót: új CAPTCHA kérése
 
 
Még nincs hozzászólás.
     
Isten éltessen sokáig!
     
Baratikor zenelejátszó

 Kórusművek meghallgatása:

(Kb. 40 kórusmű)

Itt, a barátikörön található lejátszót hallgathatjuk meg. Kattintás után a lapon jobb oldalt, fent található a lejátszó. 

Amennyiben a lejátszó feletti feliratra kattintunk

Open in a new window

megnyílik a három album és pár mű,

amik albumon kívűl lettek feltöltve.

Kellemes zenehallgatást kívánok!

 

     
Számláló
Indulás: 2017-09-24
     
Kapcsolatfelvétel

   

                hollossyne@gmail.com

     
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
     
Szent Cecília Kórus és Szent Rita Kórus 2019. szeptember 22.
Gyászmise Halottainkért, 2019. szeptember 22.