|
Mit ünneplünk Pünkösdkor?
Majd a Csíksomlyói búcsúról.......
Pünkösd hétfő...
Pünkösd napját, azaz a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását a keresztény világ vasárnap, a húsvét utáni ötvenedik napon ünnepli. Ez alkalomból a keresztény egyházak országszerte ünnepi miséket, illetve istentiszteleteket tartanak.
Pünkösdöt a keresztény egyház születésnapjának is tartják. Az evangélium szerint ugyanis Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepeltek: Szent Péter prédikációját követően sokan megtértek, belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek.
Az ünnep elnevezése a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból származik, s napja minden évben május 10-e és június 13-a közé esik. Eredetileg a befejezett aratás meghálálásának (Sávuot) napja volt, később pedig a Sínai-hegyi törvényhozás ünnepévé vált. Bár pünkösdöt ünnepként csak a II. században említik keresztény írók (Tertullianus, Origenes), ünneplése egyidős az egyházzal. Már 305-ben püspöki szinódus rendelte el a Szentlélek eljövetelének megünneplését. Mivel a húsvéthoz kötődő ünnep, ezért a niceai zsinat óta (i.sz. 325) mozgó ünnep.
Az evangélium szerint Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepeltek. Hirtelen hatalmas szél támadt, amely betöltötte az egész házat, ahol összegyűltek, majd lángnyelvek jelentek meg, amelyek szétoszlottak és leszálltak az összegyűltekre. "És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok. ...Péter azonban előállván a tizeneggyel, felemelé szavát, és szóla nékik: Zsidó férfiak és mindnyájan, kik lakoztok Jeruzsálemben, legyen ez néktek tudtotokra, és vegyétek füleitekbe az én beszédimet!... Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztusnak nevében a bűnöknek bocsánatjára; és veszitek a Szent Lélek ajándékát... A kik azért örömest vevék az ő beszédét, megkeresztelkedének; és hozzájuk csatlakozék azon a napon mintegy háromezer lélek..."(Ap.Csel. 2. fejezet, Károli Gáspár fordítása) Pünkösd tehát az egyház születésnapja is.
A középkorban a Szentlélek lejövetelét jelző szélzúgás jelképezésére kürtöket és harsonákat fújtak, a lángnyelveket égő kócok, rózsák és ostyák jelképezték, amelyeket a templom padlásáról hullattak alá, néhol fehér galambokat eresztettek szét.
A magyar pünkösdi szokásokban a keresztény szokások keveredtek az ősi, pogány szokásokkal, a már meglévő pogány hagyományokra épültek rá a keresztény elemek, és olvadtak össze egy ünneppé.
Néhol már ősszel koszorúba font gesztenyét tesznek a verembe, hogy pünkösdkor a ház előtt vagy az utcán fogyasszák el. A pünkösd hagyományos étele a rántott csirke és az idei liba uborkasalátával. Juhtartó gazdáknál szokásos a pünkösdi bárányból való ételek készítése: báránysült, báránypaprikás. Egyes helyeken édes tésztákat ettek, hogy sárga legyen a kender, a tésztákat friss gyümölccsel - eperrel, cseresznyével - töltötték meg.
Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, amely az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségei közé tartozik. Eredete: 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni. Az összegyűlt székelyek azonban Nagyerdőnél legyőzték a protestánsokat, megvédték katolikus hitüket. Ez idő óta minden pünkösd szombatján nagy búcsút tartanak, ahová évek óta több mint százezer ember érkezik, főként Erdélyből, Magyarországról, Jugoszláviából, Szlovákiából és Ukrajnából, de érkeznek magyarok a világ minden tájáról.
Pünkösdkor pünkösdi rózsát szórnak a mosdóvízbe, hogy egészségesek legyenek. A legények pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, akinek udvarolni akartak.
A pünkösdi királyság hagyománya
A magyar pünkösdi szokások a keresztény ünnephez kapcsolódnak, de számos vonásukban az ősi tavaszünnepi pogány rítusok emlékét is őrzik. Jellegzetes népszokás ilyenkor a pünkösdölés, a pünkösdi király- és királynéválasztás, valamint a májusfa-állítás vagy -kidöntés. Számos helyen hagyományosan búcsút rendeznek pünkösd napjaiban, s különböző közösségi programokkal várják az ünneplőket.
A pünkösdi királyválasztás a történetileg jól dokumentált szokások közé tartozik. Már a 16. században pünkösdi királyságnak nevezték az értéktelen, múló hatalmat, s feltehetjük, hogy maga a szokás jóval régebben is ismert volt hazánkban. A 16-19. századi adatok legtöbbször a verseny keretében választott pünkösdi királyról szólnak. Székely gyermekek bothúzással, másutt lúdnyakszakítással és más ügyességi versenyek keretében választottak maguk közül pünkösdi királyt. Századunkban a versennyel választott pünkösdi király eltűnt.
Csíksomlyói búcsú története
A búcsú szó jelentése: büntetéstől való szabadulás, a bűnök elengedése.
A Csíksomlyói búcsú története 1444-ig nyúlik vissza. IV. Jenő pápa körlevélben kérte a híveket, hogy nyújtsanak segítséget a ferences rendnek a templomépítésben. Az elvégzett munkaért cserébe pedig búcsút engedélyezett. Akkor a búcsú július 2-án, a templom búcsús napján, Sarlós Boldogasszony napján volt. Tehát Csíksomlyó a középkor óta jelentős Mária-kegyhelynek számít.
Az erdélyi katolikusok egy legendás csatához kötik a búcsújárás egyik hagyományát. A legenda szerint 1567-ben János Zsigmond, erdélyi fejedelem erőszakkal akarta Csík, Gyergyó és Kászon katolikus lakosságát áttéríteni az unitárius hitre. Pünkösd szombatján a fejedelem nagy sereggel vonult be Csíkbe, de vereséget szenvedett. A helyiek a győzelmet – a hagyomány szerint – Szűz Máriának köszönhetik, akihez az asszonyok, gyermekek imádkoztak segítségért csíksomlyói templomban. Nem létezik hiteles történelmi bizonyíték arra vonatkozóan, hogy ez a csata valóban megtörtént volna.
A 17. századi tatár-török támadások súlyos csapást hoztak a térségre. A csíksomlyói templomot és kolostort felgyújtották, de a Mária szobrot sem elvinni, sem elégetni nem tudták. A monda szerint a szobor olyan súlyossá vált, amikor a török vezér el akarta vitetni, hogy nyolc pár ökörrel sem tudták elhúzni. A török vezér ezt látva kardjával megsebezte a szobor nyakát és arcát, amelynek nyomai ma is látszódnak.
A templomot 1664-ben újjáépítették. A 19. században pedig barokk templom épült omladozó elődje helyére.
Nemzeti kegyhellyé Csíksomlyó csak a trianoni trauma után vált. Elég ellentmondásos módon a magyar nemzeti búcsújáróhely Románia közepén alakult ki… E tekintetben a búcsú egyik leglényegesebb vonatkozása a Regnum Marianum eszmeisége, amely a Szűzanyának felajánlott Szent Korona gondolatán alapul. Csíksomlyó alapvetően a Segítő Máriával való találkozás helye, a búcsú pedig ennek alkalma.
Évről-évre több százezren gyűlnek itt össze. A pünkösd szombatján délután 1 órakor tartják a nagymisét. Máriát dicsőítő énekkel és körmenettel érkeznek a hívők. A gyergyóalfalusi keresztalja megy a menet elején, amelyhez újabb és újabb városokból és falvakból érkező keresztaljak csatlakoznak. A menet a több kilométer hosszúságot is eléri. A körmenet legértékesebb tárgya a labarum, azaz a hadi zászló, amely az ókorban a győzelem jelképe volt. A díszes kelmével bevont méhkas alakú jelvényt a pünkösdi búcsú alkalmával a főpapi kordon előtt viszi a helyi katolikus gimnázium legjobb végzős diákja. A menetet a csángók zárják.
A menet a kegytemplom mellett szétválik. Az egyik ág Jézus hegyét északról kerüli meg és megy fel a nagymise helyszínére, a másik ág jobbra fordulva megy fel a hegyre. Amikor a papság a labarummal felér a Salvator-kápolna elé, eléneklik az „Egészen szép vagy Mária” éneket.
A mise kezdetére legtöbben már a helyükön vannak az egyes tájegységeket jelző táblák alatt. Itt vannak Gyergyó, Felcsík, Alcsík, Udvarhelyszék, Kászon, Háromszék, a Maros- és Nyárád-mente székelyei. Sok nő piros-fekete csíkos székely szoknyát, több férfi piros vagy fekete szegésű fehér posztónadrágot, azaz “harisnyát” visel, egyes kászoni nők pedig különleges főkötőt. Gyímes táblája alatt gyímesi csángók ülnek a gyepen, ők szinte mind népviseletben jönnek, a nők oldalt nyitott tarka szoknyában, a férfiak vászonnadrágban, felette hordott vászoningben széles bőrövvel, báránybőr mellényben. Többségüknek ez még hétköznapi viselet. Ők 8-10 órát gyalogolnak, hogy megérkezzenek a misére.
A búcsúról a hívők nyírfaággal a kezükben vagy járműveiket azzal feldíszítve térnek haza. Búcsúfiaként a legjellegzetesebb a mézeskalács.
Érdekességek:
2002 óta minden búcsúnak más-más mottója van
- A 2011-es csíksomlyói búcsú mottója: „Mária által, Jézushoz!”
- A 2012-es csíksomlyói búcsú mottója: „Máriával, Jézus anyjával!”
- A 2013-as csíksomlyói búcsú mottója: „Boldog vagy, mert hittél.”
- 2008 augusztusában egy zarándok az ausztriai Mariazell városából elindult, hogy közel 1400 kilométer megtételével, a következő évben, 2009-ben részt vehessen a csíksomlyói búcsún
- 2008 óta több különvonat indul Budapestről Székelyföldre, hogy a zarándokok is részt vehessenek a búcsún.
forrás: https://www.csiksomlyoibucsu.hu/csiksomlyoi-bucsu-tortenete
Csíksomlyói búcsúról látkép
Ekkora tömeg látható még jobbra, balra és a hátunk mögött is!
Csíksomlyói Kegytemplom
Kegytemplom, az oltár fölött Babba Mária a kisded Jézussal
Babba Mária teljes szépségében
Pünkösdhétfő
Mária, az Egyház anyja – új ünnep pünkösdhétfőn
Sokáig furcsának tartottam, hogy Magyarországon, miközben Nagyboldogasszony ünnepe nem munkaszüneti nap, pünkösdhétfő viszont igen. Pedig hamvazószerda óta az évben ez az első olyan nap, amelynek semmiféle liturgikus jelentősége sincsen. A munkaszünetté tételében annak idején, a rendszerváltás utáni parlamentben szerepet játszott, hogy ne Nagyboldogasszony ünnepe legyen újra fölemelve. Pedig ezt kérte az Egyház, és annak idején meg is állapodtak benne. Aztán a szavazás más eredményt hozott: így az első olyan napot, ami nem egyházi ünnep, pünkösdhétfőt, munkaszünetté tették arra hivatkozva, hogy ez egyházi ünnep. Ez a furcsaság most, egy nagyon hasznos együttállás eredményeképpen megszűnik.
Nagyboldogasszony ünnepének, parancsolt ünnepként való megülésének az adott különleges jelentőséget, hogy a hozzá kapcsolódó dogma viszonylag friss volt. Mára azonban ez történelmi távlatokba vész. Mára a teológusok gondolkodásának központjában egy másik Mária-tétel áll: Mária az Egyház anyja. Ezt imádkozzuk a loretói litániában is, de külön ünnepként eddig nem volt jelen a Mária-ünnepek sorában. Ezen változtatott most Ferenc pápa, aki pünkösdhétfőre bevezette, és kötelezővé tette az idei évtől Mária, az Egyház anyja ünnepét.
De mit is ünneplünk majd ilyenkor? Ugyanúgy arról van szó, hogy Mária Isten anyjává vált Jézus szülésével, csak kicsit kiterjesztve az Egyházra. Jézus a keresztfán Máriát Jánosra, János apostolt pedig Máriára bízta, hogy gondoskodjanak egymásról. Így lelki értelemben Mária János anyja lett. János házába fogadta Máriát. És ezáltal Jánoson keresztül az egész Egyház is anyai támaszt kapott, miközben befogadta őt. Mária is ott imádkozott az apostolokkal pünkösdkor, rá is kiáradt a Szentlélek. És innentől kezdve Mária már az Egyház tagjaként áll az apostolok, és minden hívő mellett. Szent Ambrus és Szent Ágoston Máriát az Egyház anyjának nevezik, és ezt erősítette meg a II. Vatikáni Zsinat a Lumen Gentium dokumentumában, majd ezt erősítik meg, és fejtik ki egyre pontosabban VI. Pál és II. János Pál pápák. De miért fontos Máriának ez a megnevezése? Nemcsak ő, hanem az Egyház is anya, hiszen a keresztség által új életet nyerünk Krisztusban. Mária és az Egyház elválaszthatatlanok, hiszen Mária és Jézus is elválaszthatatlanok. Nélküle a megváltás műve teljesen másként ment volna végbe. Az ő hite, igenje, folyamatos támogatása erőt ad az Egyháznak: újra és újra megnyilvánul, hogy egy láthatatlan anyai kéz vezeti. Mi is fohászkodjunk Máriához, égi édesanyánkhoz, hiszen az ő anyai szeretete hordoz bennünket, és óv meg minket! Az új ünnep legyen Egyházunk számára annak jele, hogy akarunk Máriához fordulni! A munkaszünet pedig lehetőséget ad, hogy elmenjünk szentmisére, litániára Máriát ünnepelni, oltalmát kérni családjainkért, hazánkért.
Zoli atya
Forrás: http://szentlipot.hu/maria-az-egyhaz-anyja-uj-unnep-punkosdhetfon/
| |
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Köszönöm szépen Anyukám !