Az egyházi év az adott év egyházi ünnepeit tartalmazza. A katolikus egyházi év Advent első vasárnapjával kezdődik és a következő év első adventi vasárnapját megelőző vasárnappal, Krisztus Király ünnepével zárul. Az ünnepek napjait természetesen a XIII. Gergely pápa nevéhez fűződő ún. Gergely-naptárba illesztjük. A Gergely-naptár 1582. október 4-én lépett életbe, leváltva az addig alkalmazott római, Julián naptárat. 400 évente kihagy 3 szökőnapot, a Julián naptárhoz képest az év kb. 11 perccel rövidebb. Csillagászati szempontból igen pontos, hisz a csillagászati évtől való eltérés csupán 0,0003 nap, ami azt jelenti, hogy az 1582+3333 = 4915 év alatt növekszik csupán egy teljes napra.

Az egyházi év adventtel kezdődik, melyet a karácsonyi idő, majd néhány évközi vasárnap, az ún. farsangi időszak követ, ezután jön a nagyböjt, majd a húsvéti idő, s végül az év legnagyobb részét felölelő, Krisztus Király vasárnapjával véget érő évközi idő.

Az egyházi ünnepeket két csoportba soroljuk. Az első csoportot az ún. állandó ünnepek alkotják, melyek minden évben azonos naptári napra esnek. A második csoport ünnepei évről-évre más-más napon kerülnek megünneplésre, ezek az ún. mozgó ünnepek.

 

A Magyar Katolikus Lexikon szerint parancsolt ünnep minden olyan nap, amelyet a katolikus Egyházban szentmisével és munkaszünettel kell megszentelni. Hanyagságból történő elmulasztása halálos bűn. Kötelező megtartása különbözteti meg a tanácsolt ünneptől és kisebb közösségek fogadott ünnepétől. Parancsolt ünnep általában minden vasárnap és a nagyobb ünnepek, de ezek száma koronként és helyenként is változik. A szentmisén való részvétel kötelezettségének eleget tesz, aki bárhol, katolikus rítus szerint végzett misén jelen van, akár magán az ünnep napján, akár az előző nap estéjén.

Jelenleg a vasárnapokon kívül 5 parancsolt ünnep van: január 1 és 6., augusztus 15., november 1. és december 25.

 

Az alábbi táblázatban az egyházi év legfontosabb állandó ünnepeit láthatjuk, ezek közül a *-al jelzettek a magyar katolikus ünnepek.

 

 

Dátum	Állandó ünnep
január 1.	Szűz Mária, Isten anyja (főünnep, parancsolt ünnep), a Béke Világnapja
január 6.	Vízkereszt (Epifánia) (parancsolt ünnep)
február 2.	Gyertyaszentelő Boldogasszony
március 19.	Szent József, Szűz Mária jegyese (főünnep)
március 25.	Gyümölcsoltó Boldogasszony (főünnep)
május 1.	József, a munkás
május 30.*	a Szent Jobb megtalálásának ünnepe
június 24.	Keresztelő Szent János (főünnep)
június 27.*	Szent László király ünnepe
június 29.	Péter és Pál apostolok (főünnep)
július 2.	Sarlós Boldogasszony
augusztus 15.	Nagyboldogasszony (főünnep, parancsolt ünnep)
augusztus 20.*	Szent István király (főünnep)
szeptember 8.	Kisboldogasszony
október 8.*	Magyarok Nagyasszonya (főünnep)
november 1.	Mindenszentek (főünnep, parancsolt ünnep)
november 2.	Halottak napja
november 5.*	Szent Imre ünnepe
november 13.*	A magyar szentek és boldogok ünnepe
december 8.	Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása (főünnep)
december 24.	Szenteste
december 25.	Karácsony (parancsolt ünnep)
december 26.	Karácsony másnapja, Szent István első vértanú ünnepe

 

A következő táblázatban a mozgó ünnepeket soroltam fel, melyek mindig a hét azonos napjára esnek. Ezek időpontjai általában Húsvéthoz kapcsolódnak, azaz Húsvét előtti vagy utáni valahányadik napon ünnepeljük őket. Maga Húsvét ünnepe mindig a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap. A táblázatban **-al jelzett ünnepek kivételek, időpontjuk valamelyik másik ünnephez kapcsolódik.

 

 

Mozgó ünnep	Húsvéthoz képesti nap	Nap
Advent 1. vasárnapja (nov. 27.-dec. 3. közötti vasárnap)	**	vasárnap
Urunk megkeresztelkedése (Vízkeresztet követő 1. vasárnap)	**	vasárnap
Hamvazószerda	-46	szerda
Virágvasárnap	-7	vasárnap
Húsvét	0	vasárnap
Urunk mennybemenetele (Áldozócsütörtök) (főünnep)	39	csütörtök
Pünkösd	49	vasárnap
Mária az egyház anyja	50	hétfő
Szentháromság ünnepe (főünnep)	56	vasárnap
Úrnapja (főünnep)	93	vasárnap
Jézus Szent Szíve	98	péntek
Krisztus Király (főünnep) (utolsó évközi vasárnap)	**	vasárnap