Húsvét Vasárnap

Ünnepi Szentmise

Dunaharaszti, Szent István király templom

Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak. A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti idő van.

Étel szentelés

Eledel szentelés Csíkszeredában

Súgó 2 hozzászólás

Új hozzászólás Frissítés

2021.04.05. 15:30 Cila Válasz: Igen, ez a szokás nálunk is megvolt, de sajnos nagyon elvárosiasodtak az emberek. Bár, azért a városokban is megmaradt a szokás, de a templomba viszik az emberek megszenteltetni az ételeket.

2021.04.04. 16:53 Józsi Székelyföldön az a szokás, hogy Húsvétvasárnap kora reggel a faluban, a városban  minden katolikus családból egy tag elviszi a kókonyás kosarat a templomba, vagy a templom közelébe (ha nagyon sokan vannak), ahol a pap megszenteli a kosarakot tartalmazó húsvéti eledelt, (sűlt-bárányhús, sonka, tojás,víz, kolbász, pálinka, kókonya és más dolgok). A szentelés után a család együtt, húsvéti szent ünnep hangulatában imádkozik és elfogyasztják a megszentelt eledelt.