|
Hamvazószerda jelentősége
Ma kezdődik a negyvennapos böjt a katolikus hívek számára. Arra emlékezünk, hogy Jézus negyven napot töltött a pusztában, ahol sikeresen ellenállt a Sátán kísértésének.
A farsang végén a hívek elfogyasztották a húsokat, elbúcsúztatták a telet, így hamvazószerdán megkezdték a nagyböjtöt. Ekkor a pap a templomban szertartásosan az előző évi szentelt barka hamujával és szent olajjal keresztet rajzol a hívek homlokára. Innen ered a jeles nap neve. A népnyelvben böjtfogadó szerda vagy a száraz szerda nevek is használatosak.
Ezen a napon már tilos a húsevés, elcsendesednek a hangszerek, megszűnik a mulatozás és negyven napon át, egészen a nagyszombati feltámadásig csend borul a falvakra.
Régi szokások
A magyar hagyományban már a középkor óta nyoma van a hamvazás megtartásának, már az egyik legbecsesebb középkori forrásunk, a Pray-kódex is arról ír, hogy a magyarok ördögöt űztek hamuval, vagyis a szentelmény segítségével próbálták meg távol tartani a gonosz erőket. A hamut az Alföldön szentnek tartják, aki hamvazkodik, vagyis a templomban megkapja a keresztet homlokára, annak állítólag egész évben nem fájdul meg a feje. Nemcsak a templomban jelen lévőkön segít a hamu- tartják az öregek - , hanem azokon is akik otthon maradtak.
Ferenc pápával nagyböjtben - Hamvazószerda - Urbán Erik OFM sorozata
A templomban jelenlévő hívek az otthon maradottakkal összedörzsölték homlokukat, úgy vélték, hogy a szentség nekik is átadódik. Ez egy olyan ősi varázslás, mely ismert a táltoshitet megőrző keleti népek között, ott úgy tartják, hogy ilyen rítussal a magas energia átadódik a másik félnek. Volt olyan hely, ahol a gyermekek hamut vittek keresztszüleiknek és ruhájukra szórták, hogy megóvják őket a rossz erőktől.
A Rábaközben viszont a kocsmába vittek hamut a hívek és rászórták azokra a legényekre, vagyis korhelyekre, akik nem hagyták abba a farsangi mulatozást. A farsang végét sok helyen tűz kialvással jelzik. A Kárpát-medence néhány falvában ezen a napon nem gyújtottak tüzet, utalva ezzel a böjti időszak kezdetére.
A csángóföldi Pusztinán a templomi hamvazásról hazajövet az asszonyok meghamvazták a tányért, tálat, kanalat, és csak utána fogtak munkához. Apátfalván, Szajánban régebben szokás volt az is, hogy férfiak jártak házról házra, és egyikük hamvazott, ezért jutalmat is kapott.
Forrás: https://alfahir.hu/hamvazoszerda_jelentosege
Hamvazószerda
Negyvennapos nagyböjt:
a testi, lelki megtisztulásért
Böjt testért és szellemért
A böjt az érzéki élvezetek, különösen a táplálkozás korlátozását vagy az azokról egy időre való teljes lemondást jelenti, eredetileg vallási fogalom. Böjt idején „belülről” táplálkozunk: az önkéntes megvonáskor az energiát nem a felvett élelmiszerekből, hanem testünk táplálékraktárából nyerjük.
A böjt valamennyi vallásban megtalálható: régen a perzsák, az egyiptomiak, a görögök vagy akár az indiánok egyaránt ismerték a lelki elmélyüléshez vezető utat, a keleti jógatanítás is a leghatásosabb szellemi tisztítókúraként tartja számon a böjtöt. Az élvezetekről való lemondás nemcsak az evést, hanem az alkoholfogyasztást, sőt a szexuális életet és a tisztálkodást is érintheti (pl. iszlám).
A gazdag téli ételek után jótékonyan hatnak a böjti levesek
Speciális böjt, diéta bizonyos betegségek esetén (pl. emésztési, szív-, cukor-) a legjobb gyógyszer is lehet, de az egészség megtartásáért, a test és a szellem felfrissítéséért mindenkinek ajánlott. A nagyobb vallási böjtök tavasszal és ősszel vannak, érdekes módon éppen egybeesnek az egészségügyi szempontból ajánlott időszakokkal… Természetesen más céllal és máshogyan böjtöl egy mohamedán, egy buddhista, egy keresztény vagy egy ateista ember.
A böjt nem keverendő össze az éhezéssel: csoportos vagy egyéni éhségsztrájkot politikai-társadalmi okokból, tiltakozásként is tarthat valaki, erre híres és szép példa Mahatma Gandhi.
A krémlevesek húsféle nélkül is
Keresztény böjt
A keresztények két fő böjti időszaka a karácsony előtti advent négy hete és a húsvét előtti negyven nap, ebből a második a szigorúbb. A nagyböjt (az adventtel ellentétben) mozgó időszak, húsvét időpontját a IV. században határozták meg: a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő első vasárnap. A negyvennapos böjt (a Szentírásban a negyvenes szám szent) a középkorban rendkívül szigorú volt, szerdán, pénteken és szombaton csak kenyeret és sót fogyasztottak, napjában egyszer, a jóllakás és a húsevés pedig a többi napokon sem volt megengedett. A katolikus egyházban a II. Vatikáni Zsinat (1962−65) óta már csak a hamvazószerdát, a nagypénteket és a nagyböjti időszak péntekjeit veszik szigorúan (napi háromszor étkezés, egyszer jóllakás, hústól való tartózkodás), a protestáns egyházak híveikre bízzák az önmegtartóztatást. Régen a nagypéntek előtti napon, népies nevén zöldcsütörtökön is böjtöltek (jellegzetes étel volt a spenót rántott zsemlével).
A böjt vallásos gyakorlata a bűnbánatot, az áldozathozatalt és a megtisztulást szolgálja. Magyarországon ebben az időszakban nem főztek, sütöttek állati eredetű zsírral; a nagyböjt kezdete előtt mindent a kamrába tettek, amit negyven napig nem fognak használni (zsíros edényeket, szalonnát stb.). Mindennap csak kétszer ettek: ebédre levest, böjtös pitét, vacsorára olajos káposztát, savanyú paprikát, diót és mézet. A hagyományos böjti étrendben helyet kapott még sokféle főzelék, aszalt gyümölcs, tojás- és halétel. Böjti időszak alatt tilos volt lakodalmat, mulatságokat tartani.
Szinte bármilyen zöldségből készülhet böjti krémleves
Böjt az egészségért
Az ókorban Hippokratész (de a keleti Ajurvéda medicina is) valószínűleg nem véletlenül tartotta fontos öngyógyító módszernek a böjtöt, ami a gyógyszertan fejlődésével azonban háttérbe szorult. A böjtterápiát csak a reneszánsz idejében fedezték fel újra; Paracelsus (1493−1541) a legjobb természetes gyógymódnak tartotta. A hatásosnak bizonyuló módszer különösen a szegény néprétegekben terjedt el. A böjtölés témájában Alexander Paschutin (1845–1901) orosz orvos többek között bizonyította, hogy megfelelő táplálékelvonás javítja a teljesítményt és a közérzetet. Komolyan foglalkozott a böjt lélektani hatásaival is.
A XX. században elterjedt sokféle böjt (léböjt, salátaböjt, tejsavókúra stb.) nem vallási eredetű, hanem egészségügyi szempontok szerint alakult. Elhízott, magas koleszterinszinttel élő társadalmunkban − vallási okokon kívül is − mindenkinek érdemes lenne legalább negyedévente néhány napos tisztulásra szánnia magát. Tavaszelőn sokunkat fáradság gyötör. A téli, nehezebb ételek energiaigényes emésztése, a vitamin- és mozgáshiányos élet fáradttá, kedvetlenné tesz. Szükségünk van a megújulásra. Egyszerűen betarthatók a zöldség- és gyümölcsnapok.
Változatosan készíthetőek a krémlevesek
A rendszeres salaktalanítás az egyik legjobb megelőzési módja a civilizációs betegségeknek: az allergiáknak, a fejfájásnak, a gyomorfekélynek, az izomfájdalmaknak és a cukorbetegségnek. A böjt hatására a szervezetünkben felhalmozódott salakanyagok és mérgek felszabadulnak és kiválasztódnak. A bőr is megszépül.
Forrás:http://www.mindmegette.hu/bojt-testert-es-szellemert-42277
Böjti szabályok
Hamvazószerdával indul a nagyböjt előtti negyvennapos böjti időszak. Miről szól a mai modern világban a böjt, hogyan tarthatjuk be, és mit ehetünk ilyenkor?
A Jézus Krisztus feltámadását ünneplő húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe. Erre készít föl a hitben való elmélyedést szolgáló böjti időszak, mely már a IV. század óta szokás. A szerdai kezdet a VII. században alakult ki. Az ókeresztények hamvazószerdáján a nyilvános bűnösök mezítláb, zsákruhában vonultak a templomba, ahol a pap hamut szórt a fejükre, kiutasította őket a templomból, s ők nagycsütörtökig vissza sem mehettek. A hamuszórás hamvazkodás néven a XII. században a liturgia részévé is vált.
A szentmisén a pap az előző évi szentelt barka hamujával rajzol keresztet a hívők homlokára, ezzel emlékeztetve őket az elmúlásra, hogy egyszer ők is porrá lesznek, de egyben az örömhírre is, hogy bűnbocsánatot nyerhetnek.
Böjti szabályok ma
Az eredeti nagyböjt legszigorúbb betartása a negyvenelés, mikor csak negyvenszer, tehát napi egyszer, napnyugta után eszik a böjtölő. A többség ilyenkor nem eszik húst, tojást és tejtermékeket sem fogyaszt. A modern egyház a böjti előírásokon nagyon sokat enyhített: az 1251. kánon alapján a katolikusoknak csak hamvazószerdán és nagypénteken kell szigorú böjtöt tartaniuk, de ez is csak annyit jelent, hogy a nap során háromszor ehetnek, de csak egyszer lakhatnak jól. A szabály csak az egészséges 18 és 60 év közöttiekre vonatkozik, a hústilalom 14 esztendős kortól kötelező.
Összefoglalva a szabályokat:
A 14. életévüket betöltött katolikusok hamvazószerdán (ma) és nagypénteken nem fogyaszthatnak húst.
A 18 és 60 év közöttiek ezen felül csak háromszor ehetnek húsmentes ételt, és csak egyszer lakhatnak jól.
Egyébként a nagyböjti időszak minden péntekjén kerülni kell a húsféléket.
Az általános böjti szabályok alól kivételt képeznek az utazók, akár hajóról vagy repülőről van szó, és velük a reptéri dolgozók is, de a nagypénteki böjt még nekik is kötelező. Ők más jámbor cselekedettel is pótolhatják a dolgot.
A nehéz fizikai munkát végzők vagy közétkeztetésben résztvevők is kiválthatják a böjti napokat.
Ha a nagyböjt nem kötelezően húselhagyó napjain húst eszünk, akkor jó cselekedetet vagy imát kell fölajánlanunk helyette. Ezt a szabályt egyébként nagyon sok pap túl megengedőnek tartja.
Azonban ezen felül hasznos és jó a megszokott tevékenységeink kordában tartása is: az alkoholfogyasztás, cigarettázás, túlzott internethasználat, esetleg tévénézés szüneteltetése legalább ezekre a napokra vagy akár bizonyos szabályokkal az egész böjtre vonatkoztatva is. Ferenc pápa azt kérte, mindennap mondjuk le valaki más érdekében vagy javára valami apróságról.
Kellemetlen, de van-e értelme?
A kiemelt napokon sem temetési misét, sem esküvőt nem tartanak meg a papok. Persze kellemetlenségnek tűnhet az ilyen szabályok betartása, holott a böjt nemcsak a világvallásokban található meg, de a vallástalanok közül is sokan tartanak egészségügyi okokból hasonló időszakokat.
A belső elcsendesülés mellett ez a hitbéli hovatartozás ünnepe is. Miközben bűnbánati napokat tartunk, emlékszünk az értünk hozott áldozatra, saját gyarlóságunkra, bocsánatot kérünk bűneinkre, de az is eszünkbe jut, amire a Biblia figyelmeztet: a hit tettek nélkül halott. Aki csak szavaiban hisz, de semmiféle korlátot nem fogad el (nem jár szentmisére, nem gyakorolja az irgalmasságot, az élete rendezetlen stb.), az vajon tényleg hisz-e? Nem válik rutinná s ezért üressé a lelki élete? A lelki kiszáradás és a hittől való vétkes eltávolodás megakadályozására a nagyböjt az egyik legjobb időszak.
Emlékeztetnünk kell magunkat a Szentírás másik soraira, éppen akkor, mikor a pogány és ezoterikus szokások minden korábbinál népszerűbbek és könnyebben elérhetők, és mikor megmagyarázhatatlan, agresszív és szörnyű betegségek ütik föl a fejüket: egyes ördögök csak imával és böjttel űzhetők ki. Igencsak jót tesz a testi és lelki egészségünknek, ha megtanulunk gátat szabni kialakult szokásainknak, és önuralmat gyakorolunk.
Kevésbé ismert böjtjeink
Vannak persze más böjti napok is a katolikus naptárban. Egyrészt a kánonjog szerint minden szentáldozást megelőző egy órában tartózkodni kell az evés-ivástól (a víz és az orvosság kivétel), de mivel eleve a mise hossza miatt ez nem egy különleges figyelmet igénylő kérés, sokan háromórás absztinenciát javasolnak.
Szintén érdekes a kántorböjt helyzete (a neve félrehallásból keletkezett, nincs köze a kántorokhoz), melyet a II. Vatikáni Zsinat előtt évente négyszer tartottak: ekkor három napon keresztül a papokért és a papi hivatásért böjtöltek a katolikusok. (A mai paphiánnyal és hitehagyásokkal pettyezett egyházban talán jó lenne visszavenni a szokások közé a kántorböjtöt is.)
| |
Súgó
