|
 Karácsony második napja,
mit ünneplünk december 26-án?
A karácsony hivatalosan december 24-től december 26-ig tart. Azt körülbelül tudjuk, hogy mit ünneplünk december 24-én és 25-én. De mi a helyzet az ünnep harmadik napjával, december 26-tal? Csak plusz egy pihenőnapként lett hozzácsapva az ünnephez, esetleg a mitikus hármas számhoz van köze? Vagy egészen másról van szó? Mit ünneplünk december 26-án?
A karácsonyi hétvégére szóló programajánlónkban már felvezettük azokat a dolgokat, amiket az ünnep hátteréről tudni érdemes. Tehát például azt, hogy a pogányok körében december közepe a téli napforduló ünnepét jelentette. December 21-től kezdve ugyanis rövidülnek az éjszakák, így az ókorban ekkor ünnepelték nagy vigasságok közepette a nap visszatérését, az élet és a fény győzelmét a halál és a sötétség felett. Emellett az ókori Rómában ekkor tartották Szaturnusznak, a földművelés istenének fesztiválját, valamint december 25-én ünnepelték Mithrásznak, a felkelő nap istenének a születésnapját.
A keresztény egyház később ugyanezt a napot, december 25-ét tette meg Jézus születése napjául is, bár a próféta születésének igazi időpontjáról nincsenek információink. Egyesek szerint január 6-án, Vízkeresztkor, mások szerint november 25-én, vagy éppen december 20-án látta meg a napvilágot, megint mások pedig tavaszra, április-májusra teszik a születésének napját. Ez utóbbi vélemények a 75 évente megjelenő Halley-üstököshöz kötődnek, ami Krisztus születése körül csak i.e. 12-ben jelent meg az égbolton, és ezen elméletek szerint ez lehetett a híres Betlehemi csillag, ami a napkeleti bölcseket a jászolhoz vezette.
December 24. tehát karácsony előestéje, a testi és lelki felkészülés napja a szeretet ünnepére. A keresztény családok ekkor böjtölnek, szenteste pedig istentiszteleten, éjféli misén vesznek részt. December 25-én pedig Jézus születésnapját, ezzel együtt mi is a fény eljövetelét ünnepeljük. Na de akkor mi a helyzet december 26-tal?
Ha ránézünk a naptárra, akkor a piros betűs karácsony szó alatt talán ott lapul egy névnap is, ez pedig nem más, mint az István. Szent Istvánt a keresztény hitben az első vértanúként tartják számon, egyben ő volt az első a hét diakónus (szerpap) közül. Vértanúságának története szerint a jeruzsálemi zsinagóga elöljárói Istvánt a gyülekezet elé vezették, és mivel akkor is nyíltan hirdette Jézus istenségét, a csőcselék megrohanta, kihurcolta a városból és agyonkövezték. A jeruzsálemi kapu, ahol utolsó útjára indult, a mai napig is az "István-kapu" nevet viseli. Szent Istvánt a hívők kr.u. 36-ban a szegények istápolására az apostolok segédévé választották.
Lorenzo Lotto: Szent István vértanúsága
A néphagyományban István napja az egészség- és termésvarázslás napja. A magyar népszokás szerint ezen a napon régen a nőtlen és házas emberek együtt jártak házról-házra és köszöntőket mondtak termékenység és a párokat összehozó varázslás céljával. A gazdának a regölés keretében minden jót kívántak, a lányokat és legényeket pedig "összeénekeltették".
Angliában szintén neves nap december 26., ezt már csak Boxing Day-ként, magyarul Dobozoló napként emlegetjük. Karácsony másnapjának reggelén szokták átadni - és kicsomagolni, kidobozolni - az ajándékokat, és ekkor szoktak a családtagok is összegyűlni az ünnepi asztal körül. December 26-át az angolok egyúttal Bank Holiday-ként is nevezik, amikor is a bankok és az irodák zárva tartanak, az üzletek viszont egészen horribilis leárazásokkal - akár 80%-os árleszállítással! - várják a vásárló kedvű polgárokat a bevásárló sugárutakon.
Egyszóval december 26-án is van mit ünnepelni mind a vallás, mind a hagyomány, mind pedig az idegen kultúrák szempontjából. Én mégis azt mondom, hogy december 26. mindezzel együtt is leginkább a pihenésé és a családé. Az a nap, amikor nagyokat eszünk, nagyokat beszélgetünk, hogy aztán nagyot pihenjünk és rájöjjünk: eltelt egy újabb karácsony és lassacskán - 5 nap múlva! - egy újabb esztendő is.
| |
Súgó
