Az egyházi év az adott év egyházi ünnepeit tartalmazza. A katolikus egyházi év Advent első vasárnapjával kezdődik és a következő év első adventi vasárnapját megelőző vasárnappal, Krisztus Király ünnepével zárul. Az ünnepek napjait természetesen a XIII. Gergely pápa nevéhez fűződő ún. Gergely-naptárba illesztjük. A Gergely-naptár 1582. október 4-én lépett életbe, leváltva az addig alkalmazott római, Julián naptárat. 400 évente kihagy 3 szökőnapot, a Julián naptárhoz képest az év kb. 11 perccel rövidebb. Csillagászati szempontból igen pontos, hisz a csillagászati évtől való eltérés csupán 0,0003 nap, ami azt jelenti, hogy az 1582+3333 = 4915 év alatt növekszik csupán egy teljes napra.

Az egyházi év adventtel kezdődik, melyet a karácsonyi idő, majd néhány évközi vasárnap, az ún. farsangi időszak követ, ezután jön a nagyböjt, majd a húsvéti idő, s végül az év legnagyobb részét felölelő, Krisztus Király vasárnapjával véget érő évközi idő.

Az egyházi ünnepeket két csoportba soroljuk. Az első csoportot az ún. állandó ünnepek alkotják, melyek minden évben azonos naptári napra esnek. A második csoport ünnepei évről-évre más-más napon kerülnek megünneplésre, ezek az ún. mozgó ünnepek.

A Magyar Katolikus Lexikon szerint parancsolt ünnep minden olyan nap, amelyet a katolikus Egyházban szentmisével és munkaszünettel kell megszentelni. Hanyagságból történő elmulasztása halálos bűn. Kötelező megtartása különbözteti meg a tanácsolt ünneptől és kisebb közösségek fogadott ünnepétől. Parancsolt ünnep általában minden vasárnap és a nagyobb ünnepek, de ezek száma koronként és helyenként is változik. A szentmisén való részvétel kötelezettségének eleget tesz, aki bárhol, katolikus rítus szerint végzett misén jelen van, akár magán az ünnep napján, akár az előző nap estéjén.

Jelenleg a vasárnapokon kívül 5 parancsolt ünnep van: január 1 és 6., augusztus 15., november 1. és december 25.

Az alábbi táblázatban az egyházi év legfontosabb állandó ünnepeit láthatjuk, ezek közül a *-al jelzettek a magyar katolikus ünnepek.

A következő táblázatban a mozgó ünnepeket soroltam fel, melyek mindig a hét azonos napjára esnek. Ezek időpontjai általában Húsvéthoz kapcsolódnak, azaz Húsvét előtti vagy utáni valahányadik napon ünnepeljük őket. Maga Húsvét ünnepe mindig a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap. A táblázatban **-al jelzett ünnepek kivételek, időpontjuk valamelyik másik ünnephez kapcsolódik.

Az egyházi naptárban még további világnapok, könyörgő napok és megemlékezések is helyet kaptak:

 

január 1.	Újév – A béke világnapja
január 1x.	Elvándorlók és menekültek világ­napja (Vízkereszt utáni 2. vasárnap)
február 2.	Gyertyaszentelő Boldogasszony – Szerzetesi hivatásokért
február x.	A világ éhezőiért (Farsangvasárnap = Hamvazószerda előtti vasárnap)
február 11.	A betegek világnapja
április 1x-2x.	Egyházi hivatásokért (Húsvét IV.vas.)
április 2x.	Pápaválasztási évforduló
április 2x.	Búzaszentelő (ápr. utolsó vasárnapja)
május 1x.	Tömegtájékoztatási nap (Húsvét VI.)
május 2x.	Hősök napja (május utolsó vas.)
augusztus 2x.	Terménybetakarítás (aug. utolsó vas.)
szeptember 2x.	A szentírás vasárnapja (szeptember utolsó vasárnapja)
október 1x.	Missziós vasárnap (október utolsó előtti vasárnapja)

 

Különböző célokra 5 országos gyűjtés is meghirdetésre kerül minden évben:

február 2x.	Katolikus iskolák javára (február utolsó vasárnapján)
március x.	Szentföld javára (Nagyböjt 5. vasárnapján)
június 29. után	Péter-fillér gyűjtés (Péter-Pál napját követő vasárnap)
október 1x.	Missziók javára (október utolsó előtti vasárnapján)
november x.	Karitász javára (Szent Erzsébet napja utáni vasárnap)