Húsvét Vasárnap

Ünnepi Szentmise

Dunaharaszti, Szent István király templom

Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak. A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti idő van.

Étel szentelés

Eledel szentelés Csíkszeredában

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó 2 hozzászólás

2021.04.05. 15:30 Cila Válasz: Igen, ez a szokás nálunk is megvolt, de sajnos nagyon elvárosiasodtak az emberek. Bár, azért a városokban is megmaradt a szokás, de a templomba viszik az emberek megszenteltetni az ételeket.

2021.04.04. 16:53 Józsi Székelyföldön az a szokás, hogy Húsvétvasárnap kora reggel a faluban, a városban  minden katolikus családból egy tag elviszi a kókonyás kosarat a templomba, vagy a templom közelébe (ha nagyon sokan vannak), ahol a pap megszenteli a kosarakot tartalmazó húsvéti eledelt, (sűlt-bárányhús, sonka, tojás,víz, kolbász, pálinka, kókonya és más dolgok). A szentelés után a család együtt, húsvéti szent ünnep hangulatában imádkozik és elfogyasztják a megszentelt eledelt.